A szivarfa látványos lombkoronájával, hatalmas, szív alakú leveleivel és különleges virágaival karakteres dísze lehet egy nagyobb kertnek. Gyors fejlődése miatt gyakran választják olyan helyre, ahol néhány éven belül szeretnének természetes árnyékot kialakítani. Ültetés előtt azonban fontos számolnod azzal, hogy a közönséges szivarfa nem kis termetű udvari növény: kifejlett korában 12 méternél magasabbra nőhet, koronája pedig 8 méternél szélesebbre terülhet.
A megfelelő hely kiválasztása ezért sokkal fontosabb, mint amilyennek a faiskolában álló fiatal csemete alapján tűnik.
Mekkora helyet hagyj a szivarfának?
A fa ne kerüljön közvetlenül házfal, garázs, kerítés vagy légvezeték mellé. Széles koronája idővel jelentős árnyékot vet, nagy leveleit pedig az erősebb szél könnyen megtépázhatja. Az RHS ezért napos, lehetőleg védett fekvést ajánl számára.
Ültetés előtt gondold át, hogy néhány évtized múlva:
- nem érnek-e az ágak az épülethez;
- marad-e hely a korona fejlődéséhez;
- nem árnyékolja-e le teljesen a veteményest;
- nem kerül-e túl közel a teraszhoz;
- hozzáférhető marad-e a fa metszés és ápolás esetén;
- nem zavarja-e a közlekedést vagy a parkolást.
A szivarfa nagy lombja kellemes nyári árnyékot adhat, ősszel azonban jelentős mennyiségű levél hullik le róla. Hosszú, szivar alakú termései szintén a fán maradhatnak, majd később a talajra kerülhetnek.
Napos vagy félárnyékos helyre kerüljön?
A szivarfa teljes napsütésben fejlődik és virágzik a legszebben, de világos félárnyékot is elviselhet. A közönséges szivarfa fehér, belül sárga és lilás mintázatú virágai jellemzően késő tavasszal vagy nyár elején jelennek meg. A virágzás után alakulnak ki a hosszú, keskeny termések, amelyekről a fa magyar nevét kapta.
Erősen szeles kertben érdemes olyan pontot választani, ahol épület vagy sövény részben megtöri a szelet, de nem árnyékolja le a fát. A nagy levelek szeles, jégesős időben könnyen sérülhetnek.
Milyen talajba ültesd?
A szivarfa többféle talajtípushoz képes alkalmazkodni. Megélhet agyagos, vályogos, homokos, sőt meszesebb közegben is, de legszebben termékeny, nyirkos, ugyanakkor jó vízelvezetésű talajban fejlődik. A tartós pangó víz kedvezőtlen, különösen fiatal korban.
A részletes szivarfa útmutató a Kertikék oldalán az ültetés, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a szaporítás és a lehetséges betegségek legfontosabb tudnivalóit is bemutatja.
Hogyan ültesd el?
A legjobb ültetési időszak általában az ősz vagy a kora tavasz, amikor a talaj nem fagyott és nem túlságosan száraz. Konténeres növény megfelelő öntözés mellett más időszakban is telepíthető, de nyári kánikulában nagyobb a kiszáradás veszélye.
Az ültetés lépései:
- Áss a gyökérlabdánál szélesebb ültetőgödröt.
- Lazítsd fel a gödör alját és oldalát.
- Helyezd a fát az eredeti ültetési mélységébe.
- Töltsd vissza a kitermelt, javított földet.
- Alaposan öntözd be.
- Alakíts ki öntözőtányért.
- Takard a talajt mulccsal.
- Szeles helyen rögzítsd karóhoz.
A mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz, mert a tartós nedvesség károsíthatja a kérget.
Az első években különösen fontos az öntözés
A frissen ültetett szivarfa gyökérzete még nem képes nagy területről vizet felvenni. Az első két-három évben száraz időben rendszeresen, nagyobb vízadaggal öntözd. A felszínes, mindennapos locsolás helyett inkább ritkábban, de mélyen nedvesítsd át a talajt.
Ha megfelelő helyet választasz, és az első években segíted a begyökeresedését, a szivarfa később látványos, árnyékot adó központi eleme lehet a kertednek.
